Mindennapjaink

MINDENNAPJAINK

A Hórakukkos gyerekek minden héten egy teljes napot töltenek velünk, amikor óvoda helyett hozzánk érkeznek reggel, és tőlünk mennek haza uzsonna után.
Miért hasznos ez a fajta átmenet óvoda és iskola között?
Miért hiánypótló az egész napos együttlét, és miért ezt választottuk az 1-2 órás intenzív fejlesztés helyett? Hogyan telik a gyerekek napja a Hórakukkban?

Az első osztály megkezdése sokszor hat szinte sokkolóan a kicsikre, hiszen az óvodai lazább napirend, rengeteg szabad játék után egy egészen új élethelyzetben találják magukat. Nem minden iskola alkalmazkodik kellőképpen a 6 éves kisgyerek szükségleteihez, sokszor látjuk (tisztelet a kivételnek), hogy mintha “elfelejtenék” a pedagógusok, hogy ezek a csöppségek néhány héttel korábban még napi legfeljebb 1-2 foglalkozáson vettek részt, a nap többi részében pedig szaladgáltak, homokoztak, labdáztak, babáztak, építettek - jóval szabadabb keretek között töltve idejüket, mint azt az iskola megköveteli.


A Hórakukkban igyekszünk egy optimális átmenetet biztosítani a két intézmény-típus között. Mindig szem előtt tartjuk a gyerekek terhelhetőségét, igényeit, és mindenben a fokozatosság elvét követjük.


A délelőtti, kognitív foglalkozásokon komplex fejlesztést végzünk, saját könyvekkel, füzetekkel dolgozunk. Amikor azt látjuk, hogy lankad a gyerekek figyelme, megszakítjuk a “tanulást”, mozgásos feladatokkal frissítjük fel a kicsiket, amiket nagyon élveznek. Minden nap van testnevelés foglalkozás is, és természetesen a sok “munka” mellett lehetőséget biztosítunk az elmélyült játéktevékenységre. A foglalkozások között szabad a terep, ellepik a játékok a szőnyegeinket, öröm nézni, milyen önfeledten szórakoznak egymással, milyen mély barátságok születnek, mennyi, számukra fontos dolgot mesélnek ilyenkor el a gyerekek.
A szabad levegőn való mozgás is rendkívül fontos része a napunknak, ha az időjárás engedi, ebéd után kimegyünk szaladgálni a játszótérre. (Feledhetetlen a boldog arcocskák látványa, amikor év elején elmondjuk nekik, hogy az óvodai alvásidőben mi bizony játszótérre szoktunk menni…)
A délutáni foglalkozás már rövidített, hiszen ekkorra elfárad a sok kis buksi. Minden délutánt valamilyen kézműves remekművel koronázunk meg. Sokszor hallgatunk ilyenkor relaxációs zenét, vagy mesét mondunk, hiszen az a cél, hogy a kicsik ellazuljanak, pihenjenek kicsit az egész napos nyüzsgés után.

Egy iskolába lépő gyermek szándékos figyelme legfeljebb 15-20 percig tartható fenn, ezután szüksége van egy kis pihenésre, illetve tevékenység-váltásra - ezt mindig szem előtt kell tartanunk, ennek megfelelően kell terveznünk a foglalkozásokat, természetesen belekalkulálva a csoportok közötti különbségeket, illetve azt a tényt, hogy nem ugyanarra a fejlesztésre van szüksége az összes gyereknek. 10-15 perces feladatokkal kezdünk, és szép lassan emeljük az időintervallumot. Az év második felére már elérjük, hogy délelőtt 3 teljes foglalkozást tartunk, mindegyiket 35-40 percben, persze sok-sok fejlesztő játékkal fűszerezve.
A megszerzett tudás, készségek, képességek elmélyülését nem a rohamtempóban leadott anyag segíti, hanem a rengeteg ismétlés, gyakorlás, felidézés. Ezért látjuk jóval több értelmét az egész napos ovisulinak, hiszen így tudunk a leginkább alkalmazkodni a kicsik igényeihez, és ezáltal nyílik lehetőségünk az egyénre szabott, intenzív fejlesztésre is anélkül, hogy a gyerekek idegrendszerét feleslegesen túlterhelnénk.

Néhány szóban a napirendünkről:

A reggeli érkezést követően lehetőség van egy kis “összemelegedésre”, szabad játékra. Aki otthon nem reggelizik, szép komotósan eszegethet, a nehezebben oldódó gyerekek ilyenkor még szívesen bújnak hozzánk, ülnek az ölünkbe, és persze ilyenkor történik a házi feladatok ellenőrzése is. Mert házi feladatot és szorgalmit is kapnak a gyerekek, természetesen nem sokat, csak éppen annyit, amennyivel belekóstolhatnak kicsit az iskolás létbe. Nagyon büszkék rá, hogy kapnak feladatot otthonra is, sokszor alig lehet őket lebeszélni arról, hogy a Hórakukkból hazaérve azonnal nekikezdjenek a “leckének”.
Tízóraira gyümölcsöt és nyers zöldséget eszünk, hozhatnak otthonról is, és kínálunk nekik mi is - sokéves tapasztalat, hogy közösen falatozva kulináris élvezet a sárgarépa az egyébként minden zöldséget-gyümölcsöt elutasító gyerekek számára is. :)
Az ebéd étteremből érkezik, több menüből választhatnak a gyerekek - nagyon élvezik, hogy ők dönthetnek, mit szeretnének falatozni. Étkezéskor gyakoroljuk a terítés szabályait is, illetve a kés-villa helyes használatát. Amennyiben valamelyik gyereknek születésnapja van, ebéd után nyílik lehetőség az ünneplésre.
Uzsonnázni a nap végén szoktunk, ilyenkor nyugalomban, békében eszegetik a fáradt kis lurkók az otthonról hozott elemózsiát. Az utolsó fél-egy órában szintén a szabad játéké a szerep, de lehet rajzolgatni, színezni, hama-gyöngyözni is, kinek mihez van kedve.

A gyerekekkel kizárólag képzett pedagógusok foglalkoznak, akiknek szíve-lelke a tanítás és nevelés - a kollégák kiválasztásánál külön hangsúlyt fektetünk erre. Amennyiben mozgásfejlesztésre is hozzánk jár a lurkó, a TSMT tornákat erre szakosodott kiváló, lelkiismeretes terapeuták végzik.
Logopédiai foglalkozásra is van nálunk lehetőség, sokan veszik igénybe ezt a szolgáltatást is - így egy helyszínen akár mindhárom fejlesztésen részt vehet a kicsi.

Reméljük, örömmel olvastátok ezt a röpke betekintést mindennapjainkba, és sikerült egy kis szeletet megmutatnunk életünkből!
Várjuk a leendő Hórakukkosokat is nagy-nagy szeretettel!